A Greenpeace DIF 100 RTU – NITROGEN DIOXIDE (NO₂) gyártmányú diffúziós csöveket használ, amelyeket a Gradko Environmental nevű cégtől szerzett be.

Az úgynevezett diffúziós cső működési elve, hogy a csőben elhelyezett trietanolamin nevű anyag kémiailag megköti a nitrogén-dioxidot (NO₂). A csöveket minimum 2, maximum 4 hétre helyezzük ki kinyitva, majd visszazárjuk és visszaküldjük őket a Gradko Environmental céghez, ahol a megkötött nitritionok szintjét úgynevezett spektrofotometriával mérik meg.

Ez a típusú diffúziós cső a levegőben lévő nitrogén-dioxid mennyiségét méri. A nitrogén-oxidok (NO_x) a levegő oxigénjéből és nitrogénjéből magas hőmérsékleten, illetve nitrogéntartalmú szerves vegyületek égésekor keletkező anyagok. Ilyenek például a nitrogén-dioxid (NO₂) és nitrogén-monoxid (NO). Részben a fűtésből, de városi környezetben legalább 50%-ban a dízeljárművekből származnak. A nitrogén-oxidok többek között csökkentik a tüdőfunkciót és különféle légzőszervi károsodásokat okoznak, valamint kapcsolatba hozhatók szív- és érrendszeri megbetegedésekkel is.​

A Greenpeace – Exeteri Egyetemen működő – kutatólaboratóriumának specialistái ajánlották számunkra ezt az eszközt, amelyet több országban is használtak már, és mindenhol megbízhatóan működött. Léteznek más, hasonló elven működő eszközök is, de az exeteri kollégák szerint ez a gyártmány működik a legjobban, és a hivatalos mérőállomásokkal összevetve is pontos adatokat szolgáltat.

A 2019-es mérések során a mérőeszközöket tíz budapesti kórház, orvosi szakrendelő bejárata közelében tettük ki. Célunk az volt, hogy információt kapjunk a levegő minőségéről a gyermekeket, kismamákat és tüdőbetegeket ellátó egészségügyi intézmények környékén, mert ők különösen érzékenyek a légszennyezettségre.

2020-ban a mérőeszközökkel tíz budapesti, koronavírusos betegeket is ápoló kórháznál, illetve négy forgalmas fővárosi csomóponton mértünk légszennyezettséget.

Az első mérés 2019. augusztus 29. és szeptember 19. között zajlott.

A második mérési időszak 2020. november 30. és december 23. között volt.

A hatósági mérőhálózat általában megfelelően működik, azok mérési adatait nem vitatjuk. Ám a levegőben lévő káros anyagok összetétele és mennyisége akár méterről méterre változhat, függően attól, hogy helyben milyen károsanyag-források vannak (például egy piros lámpánál várakozó autók, vagy egy illegális szemetet égető családi ház kéménye). Ezért fontos, hogy ne csak a hivatalos mérőállomásokból kapjunk adatokat, hiszen azok alapján nem ítélhető meg pontosan a légszennyezettségre különösen érzékeny csoportok (pl. gyermekek, kismamák, tüdőbetegek, koronavírusos páciensek) kitettsége. Minél több adatunk van, annál inkább tudunk tenni a légszennyezettségből fakadó egészségügyi kockázatok mérsékléséért egy adott területen.

A légszennyezettségi méréseink célja, hogy olyan helyszíneken mérjünk, ahol sűrűn fordulnak meg azok, akik számára különösen kockázatos a légszennyezettség (pl. gyerekek, kismamák, betegek, stb.). A mérési információk birtokában már csak politikai akarat kell ahhoz, hogy ezeken a területeken csökkenjen a légszennyezettség.

A mérésre használt diffuziós csövecskéket jellemzően 1-2 méteres magasságban helyezzük el közterületen, olyan magasságban, ahol lélegeznek az emberek. Rögzítjük a kihelyezés és a leszedés pontos időpontját. A kihelyezéskor eltávolítjuk a csövecskék alsó részét, és a mérési idő leteltével a csöveket visszazárjuk. Ezt követően elküldjük őket a Nagy-Britanniába a Gradko Environmentalhoz, ahol spektrofotometriával mérik vissza a megkötött szennyező anyagot és a mérés időtartama alapján kiszámítják a légkör nitrogén-dioxid koncentrációját.

A mérések értékelését a brit Gradko Environmental végzi: spektrofotometriával visszamérik a megkötött szennyező anyagot és a mérés időtartama alapján kiszámítják a légkör nitrogén-dioxid koncentrációját.

A diffúziós csövek működését kismértékben befolyásolja a páratartalom, a hőmérséklet és a széljárás is. Ezért a mérések alkalmával kiraktunk 2-2 csövet a közeli hivatalos mérőállomásokhoz is, kalibrálás céljából. 

A gyermekek, újszülöttek, tüdőbetegek különösen érzékenyek a légszennyezésre. Ezért már határérték alatti kitettség is kockázatot jelenthet az egészségükre.
A közúti járművek szennyezőanyag-kibocsátása – ezen belül is leginkább a nitrogén-dioxid-szennyezés – világszerte évente 4 millió gyerek asztmás megbetegedését okozza.

A Cardiovascular Research szaklapban megjelent kutatás szerint Magyarországon a koronavírus okozta halálesetek 25 százaléka a légszennyezésre vezethető vissza. Európára vetítve ez az érték 19 százalék. A kutatás szerint a részecskeszennyezés globálisan körülbelül 15 százalékkal járult hozzá a COVID-19 mortalitáshoz, melynek jelentős része megelőzhető lett volna a WHO PM_2.5 légszennyezettségi ajánlásának (max. 10 µg/m³) betartásával.

Több kutatás is alátámasztja, hogy a légszennyezésnek (pl.: PM_2.5, NO₂) való kitettség megnöveli a vírusoktól való megfertőződés esélyét. [1] A légszennyező anyagok károsítják, gyulladásba hozzák a légutakat és csökkentik az immunválaszt. [2] A szervezet légszennyezés miatti károsodása csökkenti a vírusokkal szembeni ellenálló képességünket. Több kutatás is rávilágít arra, hogy a dízeljárművek okozta szennyezésnek való kitettség kiszolgáltatottabbá teszi az emberi szervezetet a légúti kórokozóknak. [3] Számos kutatás bizonyítja továbbá, hogy több légszennyezőnek való kitettség növeli a COVID-19 súlyosságát. [4] A légszennyezés miatti megbetegedések (magas vérnyomás, cukorbetegség, krónikus tüdőbetegségek, szív- és érrendszeri betegségek) súlyosbítják a COVID-19 fertőzés lefolyását. [5] Egy 2020-as kutatás rávilágított, hogy a kórházi tartózkodást megelőzően szennyezett levegőnek  (PM és NO₂) való kitettség esetén hosszabb ideig kell lélegeztetőgépen tartani a pácienseket.

A PM₁₀-szennyezettség miatt 2008 óta, a nitrogén-dioxid-szennyezettség miatt 2016 óta uniós kötelezettségszegési eljárás folyik Magyarország ellen.

A nitrogén-dioxid főként a régi, szennyező dízeljárművek kipufogógázából származik a városokban. A Greenpeace ezért azt követeli, hogy a döntéshozók sürgősen alkossanak szabályozást annak érdekében, hogy megakadályozzák, hogy nálunk kerüljenek forgalomba a többi európai országból kitiltott, szennyező gépjárművek. Emellett követeljük, hogy Budapest (illetve a többi érintett nagyváros) vezetése sürgősen ismertesse ütemtervét a régi, szennyező dízelek kivezetésére, ahogy azt Európa számos más városa már megtette. Szükségesnek érezzük továbbá a koronavírus járvány miatt bevezetett ingyenes parkolás megszüntetését, mely intézkedés egyértelműen további forgalmat generált. A megnövekedett forgalom pedig növeli a légszennyezettséget, amely még több megbetegedéshez vezet, további terheket róva az egészségügyre a koronavírus válság időszakában. 

Körülbelül 500 milliárd forintos kárköltsége van egyetlen év alatt a magyarországi utakon futó járművek okozta légszennyezésnek. A költségek több mint 90 százaléka egészségügyi jellegű. Ennek kétharmada a dízelektől ered. Európai szinten a dízelek okozta szennyezés költségeinek 65%-a a nitrogén-oxidokból származik, a PM_2,5 részecskeszennyezés a kapcsolódó költségek további 32%-ért felelős.

Ehhez képest a dízelhajtású személygépjárművek száma 2005 és 2017 között megduplázódott (15,50%-ról 30,39%-ra nőtt), és összességében is nőtt a járművek száma. Míg 2005-ben 2 888 735 autó, ebből 447 854 dízel rótta a magyar utakat, addig 2017-re 3 471 997 autó lett hazánkban, 1 055 268 közülük dízel. Emellett az autók átlagéletkora is drasztikusan nőtt: 2006-ban a hazai kocsik átlagéletkora 10,3 év volt, ez 2017-re 14,1 évre nőtt. Forrás: Tájékoztatási adatbázis, szakstatisztikák témák szerint: http://statinfo.ksh.hu