Az iskolai levegőszennyezés-mérések eredményei
A Greenpeace Magyarország Tiszta levegőt!-kampányának keretében fővárosi és Budapest-környéki, valamint vidéki iskoláknál végeztünk légszennyezettségi méréseket először idén tavasszal, majd ősszel, hogy minél pontosabb képet kapjunk a levegő minőségéről az oktatási intézmények közvetlen közelében, ahol sok gyerek rendszeresen megfordul. Ezeken a területeken kiemelten kell törekednünk a levegő tisztaságára, ugyanis a gyerekekre, fiatalokra fokozott egészségügyi kockázatot jelent a szennyezett levegő.
A légszennyezettségi méréseket az iskolák bejárata mellett elhelyezett légszennyezettség-mérő csövekkel végeztük, melyekkel átlagosan négy héten keresztül mértük a levegő szennyezettségét, egészen pontosan annak nitrogén-dioxid-tartalmát.
A nitrogén-dioxid főként a régi, szennyező dízeljárművek kipufogógázából származik a városokban. A légszennyezettséghez továbbá hozzájárulnak télen a helytelen fűtési szokásaink is (nedves fa, szén, lignit tüzelése stb.), sőt a tisztább házfűtésből is jut a levegőbe nitrogén-dioxid. Magyarország egyike azon országoknak, ahol a legtöbben, évente körülbelül tizenháromezren halnak meg idő előtt a légszennyezés miatt Európában.
Mérésünk célja, hogy elérjük: a döntéshozók lépjenek fel hatékonyan levegőnk tisztaságáért, saját és gyermekeink egészségéért.
A tiszta levegőért végzett munkánkat te is támogathatod a greenpeace.hu/szmog oldalon. Köszönjük!
A légszennyezettségi adatokat mutató alábbi térképen kétféle adat látható:
- fehér karikával ábrázolt mérési helyek:
hivatalos mérőállomások, rákattintva látható az adott mérési időszak alatt mért nitrogén-dioxid adatok átlaga, melyet az adott állomás mért. - színes (fekete, piros, narancs, sárga, zöld) karikával ábrázolt mérési helyek:
az iskolák közelében lévő helyszínek. A feketével jelölt helyeken a Greenpeace Magyarország mérési eredményeinek értéke meghaladta a 40 mikrogramm/köbméter értéket, mely a nitrogén-dioxidra megadott éves határérték. Természetesen a mérés eredménye nem egyenlő az éves átlaggal: azaz ha 40 μg/m³ feletti az érték, akkor sem beszélhetünk hivatalosan határérték-túllépésről, de érdemes fokozottan figyelni az adott terület szennyezettségére, és lépéseket tenni a levegőtisztaság érdekében. A jelölésre kattintva látható a cím, a mérés ideje és mértéke.
*Az éves határértéket viszonyítási alapként tüntettük fel a skálán. Mivel nem éves időszakot vizsgáltunk, a 40 µg/m³ feletti mérési eredmény nem tekinthető hivatalos határérték-túllépésnek, de felhívja a figyelmet az erősen szennyezett levegőre. A Greenpeace Magyarország egy ilyen mérés esetén a 40 µg/m³ értéket tekinti a maximális, még nem kritikus szennyezettségi szintnek.
Kérdések és válaszok a mérésekről
Miért méri a légszennyezettséget a Greenpeace Magyarország az iskoláknál?
Miért pont iskolák környékén mérjük a légszennyezettséget?
A gyerekek egészségét még a felnőttekénél is jobban veszélyezteti a légszennyezés. A Greenpeace ezért budapesti és környékbeli, valamint miskolci és pécsi iskoláknál vizsgálta a levegő nitrogén-dioxid tartalmát, hogy pontosabb képet kaphassunk arról, mennyi káros anyagot lélegeznek be gyermekeink. 2019-ben összesen több mint 50 iskolánál végeztünk méréseket.
Miért van szükség saját mérésekere, valami gond van a hatósági mérőhálózattal?
A hatósági mérőhálózat általában megfelelően működik, azok mérési adatait nem vitatjuk. Ám a levegőben lévő káros anyagok összetétele és mennyisége akár méterről méterre változhat, függően attól, hogy helyben milyen károsanyag-források vannak (például egy piros lámpánál várakozó autó, vagy egy illegális szemetet égető családi ház kéménye). Ezért fontos, hogy ne csak a kihelyezett mérőállomásokból kapjunk adatokat, hiszen azok nem mindig vannak az iskolák közelében, és nem is a gyerekek légzési zónájának magasságában mérnek. Minél több adatunk van, annál pontosabban látjuk a légszennyezettség mértékét és az abból fakadó egészségügyi kockázatokat egy adott területen.
Milyen eszközt használ a mérésekhez a Greenpeace?
Hogyan méri a Greenpeace a légszennyezést?
A Greenpeace DIF 100 RTU – NITROGEN DIOXIDE (NO2) gyártmányú diffúziós csöveket használ, amelyeket a Gradko Environmental nevű cégtől szerzett be. A brit hatóság is ilyen csöveket használ nitrogén-dioxidot mérő légszennyezési vizsgálataihoz.
A diffúziós cső működési elve: a csőben elhelyezett trietanolamin nevű anyag kémiailag megköti a nitrogén-dioxidot (NO2). A csöveket minimum 2, maximum 4 hétre helyezzük ki nyitott állapotban.
A mérés végével a csöveket visszazárjuk és visszaküldjük őket a Gradko Environmentalhoz, ahol a megkötött nitritionok szintjét úgynevezett spektrofotometriával mérik meg. A mintákat az Exeteri Egyetemen lévő Greenpeace Research Laboratories szakértői értékelik.
Tavaszi méréseit a Greenpeace 2019.03.18. – 2019.04.01. közötti periódusban végezte. Az eredmények kiértékelése 2019. április hónapban zajlott. Az őszi mérésekre a 2019.09.17. – 2019.10.15. közötti időszakban került sor – a kiértékelés 2019. november hónapban zajlott.
Mennyire megbízható ez az eszköz?
A Greenpeace – Exeteri Egyetemen működő – kutatólaboratóriumának specialistái ajánlották számunkra ezt az eszközt, amelyet több országban is használtak már, és mindenhol megbízhatóan működött. Léteznek más, hasonló elven működő eszközök is, de az exeteri kollégák szerint ez a gyártmány működik a legjobban. A brit hatóság is használja ezt az eszközt.
Az eszköz mérési bizonytalansága +/-9,7%.
Annak érdekében, hogy összevethető legyen mérőeszközünk a hivatalos mérőállomások eszközeivel, mind a tavaszi, mind az őszi mérések során több mérőállomás környékén több mérőeszközt is kihelyeztünk. Az általunk mért eredményeket pedig a hivatalos mérőállomások által mért eredmények alapján korrigáltuk.
Milyen légszennyező anyagot mér ez az eszköz?
Ez a típusú diffúziós cső a levegőben lévő nitrogén-dioxid mennyiségét méri. A nitrogén-oxidok (NOx) a levegő oxigénjéből és nitrogénjéből magas hőmérsékleten, égéskor, valamint nitrogéntartalmú szerves vegyületek égésekor keletkező anyagok. Ilyenek például a nitrogén-dioxid (NO2) és nitrogén-monoxid (NO). Részben a fűtésből, de városi környezetben legalább 50%-ban a dízeljárművekből származnak.
Miért pont a nitrogén-dioxid-szennyezettséget vizsgáltálák?
Mi okozza a városokban a légszennyezettséget?
A városokban a dízelautók használata jelentősen hozzájárul a súlyos egészségügyi kockázatokat jelentő szálló por (PM10) és a nitrogén-dioxid (NO2) okozta légszennyezettséghez. A légszennyező anyagok többféle forrásból származnak, ám a szennyező járművek korlátozásával gyorsan és hatékonyan lehetne fellépni a tisztább levegőért.
Milyen káros hatásai vannak a nitrogén-dioxidnak?
A nitrogén-oxidok többek között csökkentik a tüdőfunkciót és különféle légzőszervi károsodásokat okoznak, valamint kapcsolatba hozhatók szív- és érrendszeri megbetegedésekkel is. Növelik az asztmás megbetegedések számát, és kitettség esetén könnyebben elkapunk légúti megbetegedéseket. A szennyezett területeken a csecsemők alacsonyabb születési súllyal jönnek világra.
Mennyire súlyos a nitrogén-dioxid (NO₂) szennyezés Magyarországon?
Budapesten 2018-ban 3 mérőállomáson is meghaladta az éves átlag a határértéket, a Széna téri állomáson volt a legmagasabb: 46,5 a 40 mikrogramm/m³ helyett (emellett még a Honvéd és a Teleki téri mérőállomáson volt 40 felett az éves átlag). Budapest mellett például a pécsi Szabadság úti mérőállomáson is magasabb volt a mért érték az éves határértéknél.
A hazai jogszabály szerint nitrogén-dioxidból egy naptári év alatt 18-nál többször nem léphető túl az órás határérték. Ám fontos tudni, hogy a határérték eleve feleannyi, mint amennyit az uniós jogszabály előír (200 µg/m³ helyett 100 µg/m³).
Ehhez képest 2018-ban a budapesti Teleki téren 230 és a szintén budapesti Széna téren 156; a pécsi Szabadság úton 133, a debreceni Hajnal utcán 91, a miskolci Alföldi utcán pedig 42 alkalommal haladta meg az NO2 a magyar jogszabály szerinti órás határértéket. De van ennél ijesztőbb adat is: 2017-ben a budapesti Erzsébet téren 435-ször volt túllépés.
Hol és mikor történtek a mérések?
Mely iskolák környékén méri a Greenpeace Magyarország a légszennyezettséget?
A Greenpeace Tiszta levegőt!-kampányának keretében iskolák környékén is mérte a levegő minőségét, mert a légszennyezettség fokozatos egészségügyi kockázatokat jelent a fiatal, fejlődésben lévő szervezetre. Az iskolák környéki légszennyezettségi mérések tavaszi fázisában összesen 30, az őszi mérések alkalmával pedig 59 mérőeszközt helyeztünk ki budapesti és környékbeli, valamint vidéki iskolákhoz. A mérési periódusok lezárultával tavasszal 17, ősszel 41 oktatási intézménytől tudtuk megfelelő állapotban visszagyűjteni a mérőeszközt.
A kiválasztás során olyan iskolákat kerestünk, amelyek kíváncsiak voltak a környékükön a légszennyezettség mértékére. Emellett törekedtünk arra is, hogy minél több helyen mérhessünk, és az iskolák között legyenek olyanok is, amelyek forgalmas utak mentén helyezkednek el, ahol a levegő szennyezettsége fokozott egészségügyi kockázatokat jelent.
Milyen időszakban történt a mérés?
Csak fővárosi iskolák környékén mérte a légszennyezettséget a Greenpeace?
Az őszi méréseknél miért nincsenek feltüntetve az egyes iskolák nevei?
Mi az oka annak, hogy tavasszal kéthetes, ősszel pedig négyhetes periódusban mérte a Greenpeace a légszennyezettséget?
Hogyan értelmezhetőek a mérési eredmények?
Milyen módszertant használt a Greenpeace a mérési eredmények értékelésekor?
A mérések értékelését a brit Gradko Environmental végzi: spektrofotometriával visszamérik a megkötött szennyező anyagot és a mérés időtartama alapján kiszámítják a légkör nitrogén-dioxid-koncentrációját.
A diffúziós csövek működését kismértékben befolyásolja a páratartalom, a hőmérséklet és a széljárás is. Ezért a mérések alkalmával több csövet kiraktunk a közeli hivatalos mérőállomásokhoz is. A hivatalos mérőállomás és a mi mérési helyszíneink közötti különbséget korrekciós faktorként használjuk.
Hol érhetőek el a mérési eredmények?
Az iskolák listája a mérési eredményekkel a következő honlapon látható: https://archive.sites.greenpeace.hu/tiszta-levegot/iskolai-levegoszennyezes-meresek/#terkep.
Milyen nitrogén-dioxid határértékek vannak?
| Időtartam | EU (µg/m3) | MAGYAR (µg/m3) | WHO (µg/m3) |
| éves | 40 | 40 | 40 |
| 24 órás | nincs | 85 | nincs |
| órás | 200 | 100 | 200 |
Miért az éves határértékekhez hasonlítja a Greenpeace a mérési eredményeit?
A méréseink során egy adott, átlag négyhetes időszakra vonatkozó átlageredményt kaptunk, amit az éves nitrogén-dioxidra vonatkozó határértékekhez hasonlítunk, mely 40 mikrogramm köbméterenként. Mindazonáltal egy átlag négyhetes időszakot vizsgálva nem állítunk olyat, hogy bárhol éves határérték-túllépés történt volna. Méréseink azonban hasznos tájékoztató jellegű adatoknak számítanak a korábbi évek statisztikáit is figyelembe véve, ugyanis megállapítható belőlük, hogy az iskolák környéki légszennyezettség kockázatot jelent a gyermekek egészségére.
Egy friss kutatás szerint a határértékek sem nyújtanak garanciát az egészségkárosodás elkerüléséhez: gyermekek esetében még a határérték alatti szennyezés is elegendő az asztmás megbetegedések növekedéséhez.
Lehet-e az órás határtékekhez hasonlítani a Greenpeace légszennyezettségi méréseit?
A hazai jogszabály szerint nitrogén-dioxidból egy naptári év alatt 18-nál többször nem léphető túl az órás magyar határérték, mely feleannyi, mint amennyit az uniós jogszabály előír (200 µg/m³ helyett 100 µg/m³).
Az őszi átlagosan négyhetes mérési időszak során több iskolánál a mért értékek átlaga meghaladta a hatályos magyar 24 órás határértéket.
Ehhez képest 2018-ban a budapesti Teleki téren 222 és a szintén budapesti Széna téren 155, a pécsi Szabadság úton 131, a debreceni Hajnal utcán 90, a miskolci Alföldi utcán pedig 42 alkalommal haladta meg az NO2 a magyar jogszabály szerinti órás határértéket. De van ennél ijesztőbb adat is: 2017-ben a budapesti Erzsébet téren 435-ször volt túllépés.
Budapesten 2018-ban 3 mérőállomáson is meghaladta az éves átlag a határértéket, a Széna téri állomáson volt a legmagasabb: 46.5 a 40 mikrogramm/m³ helyett (emellett még a Honvéd és a Teleki téri mérőállomáson volt 40 felett az éves átlag). Budapest mellett például a pécsi Szabadság úti mérőállomáson is magasabb volt a mért érték az éves határértéknél.
Megnyugodhatnak azokon a helyszíneken, ahol a mérés szerint alacsony volt a légszennyezettség?
Egy friss kutatás szerint évente négymillió, azaz naponta 11 ezer asztmás megbetegedést okoz a gyermekek körében a közúti járművek szennyezőanyag-kibocsátása, ezen belül is leginkább a nitrogén-dioxid-szennyezés. A legtöbb esetben ráadásul már a határérték alatti szennyezés is elég a megbetegedésekhez. A kutatók szerint ez arra utal, hogy a jelenlegi határértékek nem elég szigorúak. Asztmában évente mintegy 400 ezer ember hal meg és százmilliók szenvednek tőle.
Mik a következő lépések a légszennyezettségi mérések után?
Mit javasol a Greenpeace a mérési helyszíneket adó iskoláknak?
Van konkrét követelése a Greenpeace-nek az iskolai légszennyezettség mérések kapcsán?
Miért kampányol a Greenpeace Magyarország Tiszta levegőt! petíciójában pont a szennyező, régi dízelek mihamarabbi kitiltásáért?
Körülbelül 500 milliárd forintos kárköltsége van egyetlen év alatt a magyarországi utakon futó járművek okozta légszennyezésnek. A költségek több mint 90 százaléka egészségügyi jellegű. Ennek kétharmada a dízelektől ered. Európai szinten a dízelek okozta szennyezés költségeinek 65%-a a nitrogén-oxidokból származik, a PM2,5 részecskeszennyezés a kapcsolódó költségek további 32%-ért felelős.
Menü