Bejegyzések

Hogyan lehet elfogadtatni a gyerekekkel a számukra új ételeket?

Nemrégiben írtunk arról, hogy egy szarvasi általános iskolában előremutató gyermekétkeztetési modell működik. Az iskola menzáján felhasznált zöldségek 50%-a helyi biozöldség.

Az azonban itt sem magától értetődő, hogy a gyerekek jóízűen megegyék a zöldségfasírtot vagy a zellerkrémlevest. Ezért a pedagógusoknak óriási szerepük van abban, hogy a számukra új, vagy szokatlan ételeket a gyerekek megismerjék és megszeressék.

„Először az ebédlőt igyekeztünk otthonossá tenni például azzal, hogy viaszos vászon helyett textilterítőket használunk. A gyerekek hatfős csoportokban, úgynevezett asztalközösségekben étkeznek, és az asztal közepére tett leveses tálakból maguk szedhetnek annyit, amennyit szeretnének” – mondta Molnár Istvánné, a Benka Gyula Evangélikus Általános Iskola igazgatója.

Keveset is lehet

Minden gyereket arra biztatnak, hogy ha valamit nem ismer, és láthatóan idegenkedik tőle, akkor először csak egy picit szedjen belőle, és kóstolja meg, hátha ízleni fog. Volt, hogy a zöldségfasírtot együtt kielemezték: megnézték, hogy milyen sok egészséges összetevő van benne, például borsó és sárgarépa, ami szükséges a fejlődésükhöz.

A gyerekek persze egymást is figyelik az ebédlőben. Ha egy hangadó félretolja az ételt azzal, hogy ez rossz, akkor a többiek is könnyen követhetik. Ezért a tanítók az ilyesmit igyekeznek megelőzni, és azt átadni a tanulóknak, hogy az ételre értékként tekintsenek.

Beszélgetnek például arról, hogy a növények termesztése és az állatok felnevelése mennyi munkával jár. Ellátogatnak gazdaságokba, megnézik, hogy a haszonnövények hogyan néznek ki valójában, és milyen részeit fogyasztjuk. Olyan témanap is van az iskolában, amikor a gyerekek együtt készítenek el egy egészséges ételt, mondjuk egy mozzarellás salátát.

Ez persze nem jelenti azt, hogy a Benkába járó gyerekek ne szeretnék a pizzát, a hamburgert és az édességeket. Az iskola azonban gondot fordít az étkezési szokásaik formálására. Ezzel elérték, hogy a diákok sokkal változatosabban étkeznek, mint ahogyan maguktól tennék, és szívesen elfogyasztják az édesburgonyát vagy az Alföldön hagyományos lebbencslevest egyaránt.

Az étkeztetésről az iskola rendszeresen tájékoztatja a szülőket, hiszen a gyerekek egészséges étkezésében a családnak is nagyon fontos szerepe van. Van, hogy ebédjegyeket adnak a menza kipróbálására. A heti menüt pedig előre kifüggesztik a bejáratnál, így a gyerekekért megérkező szülők is képbe kerülhetnek arról, hogy milyen ebédek várhatóak a hétre.

A tanárok úgy tapasztalták, hogy a szülők értékelik az erőfeszítést, és látva a jó példát, maguk is törekednek arra, hogy a gyerekek otthonról vitt uzsonnás csomagjába például mindig kerüljön gyümölcs is. 

Segítsd te is a munkánkat, hogy minél több ilyen menza legyen hazánkban, és minden gyerek a lehető legjobb élelmiszert kaphassa az óvodákban és iskolákban! Köszönjük! https://okosmenza.hu/#tamogatas-blokk

Az ökomenza nem utópia – A szarvasi gyermekétkeztetési modell

A szarvasi Benka Gyula Evangélikus Általános Iskolában a menzán az alapanyagok csaknem fele helyi termelőktől származik. A felhasznált zöldségek 50-60%-a biozöldség, az élelmiszer-hulladék mennyiségét pedig egyszerű ötletekkel csökkentik. Például azzal, hogy a gyerekek maguk szedhetnek az asztalnál az ételből: így csak annyit vesznek ki, amennyiről úgy gondolják, hogy meg is tudják enni.

Az élelmezési világnap alkalmából Szarvason jártunk a BioHungaricum Kft.-nél és a Benka Gyula Evangélikus Általános Iskolában, ahol újságíróknak mutattuk be az ott működő, nagyon előremutató gyermekélelmezési modellt.

Ahhoz, hogy Szarvason ilyen minőségű ellátást nyújtsanak az óvodákban és az iskolákban, erős elhatározás, és sok szereplő együttműködése kellett. Az első lépés az volt, hogy az önkormányzat a gyerekek ellátására létrehozta a Gyermekélelmezési Nonprofit Kft.-t, ami a rendszer motorja. Következő lépésként a beszállítókat kellett felkutatniuk: a helyi termelők közül volt, aki maga jelentkezett, másokra úgy találtak rá, hogy kocsiba ülve bejárták a környéket és felkeresték a gazdálkodókat. De érkezik alapanyag az önkormányzat saját gazdaságából is.

Az óvodai és iskolai pedagógusoknak szintén komoly szerepe volt a rendszer felépítésében, hisz ők segítettek a gyerekekkel és a szülőkkel elfogadtatni és megszerettetni az ételeket. Az iskolában időnként lehetőséget adnak arra, hogy a szülők kipróbálhassák a menzát. Sőt nem csak egyetlen napon, hanem egy héten át több alkalommal is bemehetnek, hogy valódi képet kapjanak arról, milyen ételeket eszik gyermekük az iskolában.

A szarvasi példa bizonyítja, hogy nem lehetetlen olyan ellátást biztosítani, amelyben jelentős mennyiségű helyi és öko alapanyagot használnak. A Greenpeace-nél azt szorgalmazzuk, hogy minél többen lépjenek erre az útra, és legyen minél nagyobb arányban helyi termelőktől, ökogazdálkodásból származó alapanyag a közétkeztetésben.

Segítsd te is a munkánkat, hogy minden gyerek a lehető legjobb élelmiszert kaphassa az óvodai és iskolai menzákon! https://okosmenza.hu/#tamogatas-blokk