50% bioélelmiszer a menzákon? Burgenland megcsinálja!
Burgenland tartományi kormánya november elején megszavazta a bioélelmiszerek arányának 50%-ra való kötelező növelését a közétkeztetésben. Ez óriási eredmény, hisz Burgenland ezzel sereghajtóból az élre kerül az osztrák tartományok között az egészséges és környezetbarát közétkeztetés tekintetében.
Burgenland a kilenc osztrák szövetségi állam egyike. 2021-től minden burgenlandi közintézményben, beleértve a kórházakat és a tartományi kormány intézményeit is, az ott felszolgált élelmiszerek legalább 50%-ának bioélelmiszernek kell lennie. Az előrehaladást évenként értékelik majd a szakemberek.
Már elkészítették az új közbeszerzési szabályozást is, amely segít megvalósítani a biofordulatot. A tervek szerint az ökológiai gazdálkodásból származó alapanyagok többletköltségét részben azzal fogják fedezni, hogy csökkentik a hús mennyiségét, valamint visszaszorítják az élelmiszer-hulladékot, és több szezonális zöldséget, gyümölcsöt fognak kínálni a menzákon.
A Greenpeace Ausztria munkatársai idén májusban vizsgálták és rangsorolták az egyes szövetségi tartományok iskolai és óvodai konyháit, hogy felderítsék: hol kapják a gyerekek a legegészségesebb és leginkább környezetbarát élelmiszereket. Egyértelműen Bécs lett a befutó, a második helyezett Felső-Ausztria, majd Karintia, Alsó-Ausztria, Salzburg, Vorarlberg, Stájerország, az utolsó helyen pedig Tirol és Burgenland végzett.
A most megszavazott fordulattal Burgenland nagyszerű példát mutatott a többi tartomány vezetőségének is, amelyet remélhetőleg követni fognak. Az osztrák szabályozás ugyanis nagy mozgásteret ad a tartományi vezetőségeknek abban, hogy megszabhassák, mi kerül az általuk irányított közintézményekben a tányérra: ipari tömegtermelésből származó termékek, amelyeknek gyakran az eredetét sem lehet felderíteni, vagy friss, helyi bioélelmiszerek.
Magyarországon is dolgozunk azért, hogy egészségesebbé tegyük a menzákat. Célunk, hogy a magyar gyerekek is minél nagyobb arányban kaphassanak egészséges, helyi ökogazdaságból származó élelmiszereket az óvodákban, iskolákban. Kérjük segíts te is, adj bele egy gyümölcsöt! https://okosmenza.hu/
Hogyan lehet elfogadtatni a gyerekekkel a számukra új ételeket?
Nemrégiben írtunk arról, hogy egy szarvasi általános iskolában előremutató gyermekétkeztetési modell működik. Az iskola menzáján felhasznált zöldségek 50%-a helyi biozöldség.
Az azonban itt sem magától értetődő, hogy a gyerekek jóízűen megegyék a zöldségfasírtot vagy a zellerkrémlevest. Ezért a pedagógusoknak óriási szerepük van abban, hogy a számukra új, vagy szokatlan ételeket a gyerekek megismerjék és megszeressék.
„Először az ebédlőt igyekeztünk otthonossá tenni például azzal, hogy viaszos vászon helyett textilterítőket használunk. A gyerekek hatfős csoportokban, úgynevezett asztalközösségekben étkeznek, és az asztal közepére tett leveses tálakból maguk szedhetnek annyit, amennyit szeretnének” – mondta Molnár Istvánné, a Benka Gyula Evangélikus Általános Iskola igazgatója.
Keveset is lehet
Minden gyereket arra biztatnak, hogy ha valamit nem ismer, és láthatóan idegenkedik tőle, akkor először csak egy picit szedjen belőle, és kóstolja meg, hátha ízleni fog. Volt, hogy a zöldségfasírtot együtt kielemezték: megnézték, hogy milyen sok egészséges összetevő van benne, például borsó és sárgarépa, ami szükséges a fejlődésükhöz.
A gyerekek persze egymást is figyelik az ebédlőben. Ha egy hangadó félretolja az ételt azzal, hogy ez rossz, akkor a többiek is könnyen követhetik. Ezért a tanítók az ilyesmit igyekeznek megelőzni, és azt átadni a tanulóknak, hogy az ételre értékként tekintsenek.
Beszélgetnek például arról, hogy a növények termesztése és az állatok felnevelése mennyi munkával jár. Ellátogatnak gazdaságokba, megnézik, hogy a haszonnövények hogyan néznek ki valójában, és milyen részeit fogyasztjuk. Olyan témanap is van az iskolában, amikor a gyerekek együtt készítenek el egy egészséges ételt, mondjuk egy mozzarellás salátát.
Ez persze nem jelenti azt, hogy a Benkába járó gyerekek ne szeretnék a pizzát, a hamburgert és az édességeket. Az iskola azonban gondot fordít az étkezési szokásaik formálására. Ezzel elérték, hogy a diákok sokkal változatosabban étkeznek, mint ahogyan maguktól tennék, és szívesen elfogyasztják az édesburgonyát vagy az Alföldön hagyományos lebbencslevest egyaránt.
Az étkeztetésről az iskola rendszeresen tájékoztatja a szülőket, hiszen a gyerekek egészséges étkezésében a családnak is nagyon fontos szerepe van. Van, hogy ebédjegyeket adnak a menza kipróbálására. A heti menüt pedig előre kifüggesztik a bejáratnál, így a gyerekekért megérkező szülők is képbe kerülhetnek arról, hogy milyen ebédek várhatóak a hétre.
A tanárok úgy tapasztalták, hogy a szülők értékelik az erőfeszítést, és látva a jó példát, maguk is törekednek arra, hogy a gyerekek otthonról vitt uzsonnás csomagjába például mindig kerüljön gyümölcs is.
Segítsd te is a munkánkat, hogy minél több ilyen menza legyen hazánkban, és minden gyerek a lehető legjobb élelmiszert kaphassa az óvodákban és iskolákban! Köszönjük! https://okosmenza.hu/#tamogatas-blokk
Gyerekek egészséges étel nélkül
Magyarországon a 15 évnél fiatalabb gyermekek 11,8 százaléka olyan felnőttel él, aki nem tudja biztosítani számára a megfelelő táplálkozást. Az UNICEF a 2017-es jelentésében 41 országban vizsgálta meg sokféle szempont szerint a gyermekek helyzetét. A gyermekéhezés és az étrend egészségessége szempontjából hazánk helyezése nem túl fényes, a 41-ből a 26. helyen állunk.
Az éhezés mellett a túlsúly és elhízottság is komoly problémát jelent. Itthon a gyerekek 16,2 százaléka kórosan túlsúlyos, ami gyakran egyáltalán nem a túlzott jóltápláltság, hanem a minőségi éhezés jele: arra utal, hogy a gyermek egyoldalúan és egészségtelenül táplálkozik, szervezete nem kapja meg azokat a szükséges tápanyagokat és vitaminokat, amelyekre az egészséges fizikai és szellemi fejlődéshez szüksége van. Ezeknek a problémáknak a megoldásában kulcsfontosságú szerepe van a közétkeztetésnek.
Ezért is tartjuk különösen fontosnak, hogy a gyerekek a menzán a lehető legjobbat kapják. Azt szeretnénk, ha az óvodákban és iskolákban káros vegyszerektől mentes, egészséges, ökogazdaságból származó élelmiszerekhez jutnának.
A kormány célja, hogy 2020-ig 30%-ra emelje a bioalapanyagok arányát a közétkeztetésben. Azt szeretnénk, ha ez nem csak egy fióknak írt, jól hangzó stratégia maradna. Felhívjuk a döntéshozók figyelmét arra, hogy támogassák valódi intézkedésekkel a hazai bioalapanyagok beemelését a közétkeztetésbe. Mivel a gyerekek a legérzékenyebbek az élelmiszerekben található vegyszermaradványokra, az egészséges fejlődésükhöz elengedhetetlen, hogy káros növényvédő szerek nélkül előállított, egészséges élelmiszert kapjanak.
Kérjük, adj bele egy gyümölcsöt te is az Ökosmenza-kezdeményezésünkbe, hogy kevesebb vegyszer kerüljön a környezetünkbe, és több egészséges élelmiszer a gyermekeink asztalára. Ökoélelmiszert az óvodákba és iskolákba! https://okosmenza.hu/#a-tamogatas-menete
Forrás: Building the Future Children and the Sustainable Development Goals in Rich Countries
https://www.unicef-irc.org/article/1620-global-press-release-innocenti-report-card-14.html
Az ökomenza nem utópia – A szarvasi gyermekétkeztetési modell
A szarvasi Benka Gyula Evangélikus Általános Iskolában a menzán az alapanyagok csaknem fele helyi termelőktől származik. A felhasznált zöldségek 50-60%-a biozöldség, az élelmiszer-hulladék mennyiségét pedig egyszerű ötletekkel csökkentik. Például azzal, hogy a gyerekek maguk szedhetnek az asztalnál az ételből: így csak annyit vesznek ki, amennyiről úgy gondolják, hogy meg is tudják enni.
Az élelmezési világnap alkalmából Szarvason jártunk a BioHungaricum Kft.-nél és a Benka Gyula Evangélikus Általános Iskolában, ahol újságíróknak mutattuk be az ott működő, nagyon előremutató gyermekélelmezési modellt.
Ahhoz, hogy Szarvason ilyen minőségű ellátást nyújtsanak az óvodákban és az iskolákban, erős elhatározás, és sok szereplő együttműködése kellett. Az első lépés az volt, hogy az önkormányzat a gyerekek ellátására létrehozta a Gyermekélelmezési Nonprofit Kft.-t, ami a rendszer motorja. Következő lépésként a beszállítókat kellett felkutatniuk: a helyi termelők közül volt, aki maga jelentkezett, másokra úgy találtak rá, hogy kocsiba ülve bejárták a környéket és felkeresték a gazdálkodókat. De érkezik alapanyag az önkormányzat saját gazdaságából is.
Az óvodai és iskolai pedagógusoknak szintén komoly szerepe volt a rendszer felépítésében, hisz ők segítettek a gyerekekkel és a szülőkkel elfogadtatni és megszerettetni az ételeket. Az iskolában időnként lehetőséget adnak arra, hogy a szülők kipróbálhassák a menzát. Sőt nem csak egyetlen napon, hanem egy héten át több alkalommal is bemehetnek, hogy valódi képet kapjanak arról, milyen ételeket eszik gyermekük az iskolában.
A szarvasi példa bizonyítja, hogy nem lehetetlen olyan ellátást biztosítani, amelyben jelentős mennyiségű helyi és öko alapanyagot használnak. A Greenpeace-nél azt szorgalmazzuk, hogy minél többen lépjenek erre az útra, és legyen minél nagyobb arányban helyi termelőktől, ökogazdálkodásból származó alapanyag a közétkeztetésben.
Segítsd te is a munkánkat, hogy minden gyerek a lehető legjobb élelmiszert kaphassa az óvodai és iskolai menzákon! https://okosmenza.hu/#tamogatas-blokk
7 dolog, amiért érdemes több zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanod – lehetőleg ökogazdaságból
Tudtad, hogy Magyarországon az ajánlott napi 400 gramm helyett csak átlagosan 260 gramm zöldséget és gyümölcsöt fogyasztunk? Mondunk 7 érvet kedvcsinálónak, hogy miért növeld a zöldség- és gyümölcsfogyasztásod. És ha igazán vigyázni akarsz saját és bolygónk egészségére, válaszd az ökogazdálkodásból származó termékeket. Ezek előállításához nem használtak káros növényvédő szereket.
- A zöldségek és gyümölcsök táplálóak, bármilyen formában fogyasztod is őket. Frissen, fagyasztva, ivóléként, konzervben, vagy szárítva – mindig kéznél vannak, amikor csak akarod.
- Sok rostot tartalmaznak, amelyek segítenek, hogy jóllakottnak érezd magad, és jót tesznek az emésztőrendszerednek.
- Természetes állapotában a legtöbb zöldség és gyümölcs kevés kalóriát tartalmaz, ezért bátran fogyaszthatsz belőle.
- Segítenek számos betegség, például a szív- és érrendszeri megbetegedések, a magas vérnyomás és a rák megelőzésében.
- Sok bennük a vitamin és az ásványi anyag, amelyek hozzájárulnak, hogy egészségesnek és tetterősnek érezd magad.
- A zöldségek és gyümölcsök végtelenül sokfélék, mindig akad valami új, amit kipróbálhatsz.
- Jó érzés enni őket, mert van, amelyik ropogós, van, amelyik lédús, és van amelyik gyönyörűen megnő a kertben is, így az az örömöd is meglehet, hogy a sajátodat eszed.
Abban, hogy a gyerekek mennyi zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak, a család mellett nagyon nagy szerepe van a közétkeztetésnek is. Azért dolgozunk, hogy elérjük: legyen több ökoélelmiszer a menzákon, hogy minden gyermek a legjobbat kaphassa – egészséges, káros vegyszerektől mentes és persze finom ételeket, köztük sok zöldséget és gyümölcsöt.
Kérjük, adj bele egy gyümölcsöt te is az Ökosmenza-kezdeményezésünkbe, hogy kevesebb vegyszer kerüljön a környezetünkbe, és több egészséges élelmiszer a gyermekeink asztalára. Ökoélelmiszert az óvodákba és iskolákba! https://okosmenza.hu/#a-tamogatas-menete
Miért kellene a gyerekeknek több ökozöldséget enniük?
Megdöbbentő információ, hogy Magyarországon a kisgyermekes családok fogyasztják a legkevesebb friss zöldséget és gyümölcsöt!
Pedig ezek az élelmiszerek tele vannak rostokkal, ásványi anyagokkal, vitaminokkal, és vannak olyanok is, amelyek kiváló fehérjeforrások. Fogyasztásuk segít megelőzni az elhízást, a kettes típusú diabétesz kialakulását, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedéseket. Ha elegendő zöldséget és gyümölcsöt fogyasztunk, boldogabbak és egészségesebbek leszünk.
A gyerekek fejlődőben lévő szervezetének különösen fontos lenne, hogy elegendő mennyiséget fogyasszanak belőlük. Mivel ők a legérzékenyebbek az élelmiszerekben található vegyszermaradványokra is, annak is van jelentősége, hogy a nekik adott élelmiszereket hol és hogyan állították elő.
„Mi azt szeretnénk elérni, hogy az óvodai és iskolai menzákon minden gyerek a lehető legjobbat kapja. Olyan alapanyagokból készült ételeket, amelyek ökogazdaságból származnak. Ezek ugyanis nem tartalmaznak káros növényvédő szer maradványokat, és előállításuk nem pusztítja a környezetet” – mondta dr. Rodics Katalin, a Greenpeace Magyarország agrárkampányának vezetője.
A család mellett a közétkeztetésnek is óriási szerepe van a gyerekek egészséges étrendjének kialakításában. Segíts te is, hogy együtt jobbá tegyük a menzákat! okosmenza.hu
Te tudod, hogy mi kerül a tányérodra, és a gyerekekére az iskolában?
„A nagyüzemi gazdálkodás, a növények és a táptalaj masszív vegyszerezése, illetve az intenzív állattartás elképzelhetetlen mértékben csökkentette az élelmiszerek tápértékét. Egy átlagos kisiskolás tányérjában a krumpli réztartalma 47 százalékkal, a vastartalma 45 százalékkal csökkent, teljességgel elveszítette A-vitamin-tartalmát és C-vitamin-tartalmának 57 százalékát. A sárgarépa magnéziumtartalma, illetve a brokkoli kalciumtartalma 75 százalékkal lett kevesebb.
A csirkegyárakban előállított szerencsétlen szárnyasoknak csupán öt hétig tart az életük, ennyi idő alatt jutnak el a tojásból a vákuumcsomagolásig. Ezt a hihetetlen iramú tömegtermelést csak úgy lehet biztosítani, ha az állatokat egymás hegyén-hátán tartják, és ahhoz, hogy ezt a stresszes környezetet el tudják viselni, agyontömik őket gyógyszerekkel és antibiotikumokkal.”
A WMN teljes cikkét itt olvashatod.
Támogasd az Ökosmenzát, hogy együtt egészségesebbé tehessük az óvodai és iskolai közétkeztetést! Azért dolgozunk, hogy elérjük: növeljék a menzákon a hazai ökogazdaságból származó élelmiszerek arányát. Ez jó a gyerekeknek és a bolygónknak egyaránt – ráadásul így a közétkeztetés nem a globális agrárvállalatokat, hanem a helyi termelőket és közösségeket erősítené. https://okosmenza.hu/ Köszönjük!
Mire jó az iskolai és óvodai kis konyhakert?
Az utóbbi években egyre gyakrabban hallunk arról, hogy egy iskolának vagy óvodának saját kis konyhakertje, fűszerkertje van, amiben a felnőttek a gyerekekkel együtt gazdálkodnak. Ez több szempontból is nagyon örömteli trend, amit környezetvédő szemmel is csak üdvözölni tudunk.
Ez egyrészt jó móka, és a gyerekek megtanulják általa, hogy a borsó nem zacskóban terem, hanem egy növényen. Emellett pedig azért is fontos, mert segíthet velük megszerettetni a zöldségeket és gyümölcsöket. Ha több zöldséget és gyümölcsöt esznek, és kevesebb feldolgozott készételt, azáltal egészségesebbek lesznek.
Az is fontos szempont, hogy ezekben a kiskertekben káros növényvédő szerek nélkül termelnek, így a gyerekek bármikor levehetik és megkóstolhatják a termést. A kert maga pedig egy mini oázisként működik: otthont és táplálékot ad a városokban is előforduló beporzó rovaroknak, pillangóknak, madaraknak. Ökogazdaság kicsiben − ez olyan modell, amelyet a mezőgazdaságnak nagyban is követnie kellene.
A valóság ezzel szemben az, hogy napjainkban a legtöbben egyáltalán nem tudjuk, hogy hol és hogyan állítják elő élelmiszereinket. Nagy részüket valószínűleg nem is a mi kontinensünkön termesztik, ráadásul ennek során rengeteg vegyszert is használnak fel. Segíts, hogy változtassunk ezen!
Támogasd az Ökosmenzát, hogy együtt egészségesebbé tehessük az óvodai és iskolai közétkeztetést! Azért dolgozunk, hogy elérjük: növeljék a menzákon a hazai ökogazdaságból származó élelmiszerek arányát. Ez jó a gyerekeknek és a bolygónknak egyaránt – ráadásul így a közétkeztetés nem a globális agrárvállalatokat, hanem a helyi termelőket és közösségeket erősítené. https://okosmenza.hu/ Köszönjük!
Ha szeretnél többet olvasni az iskolai, óvodai konyhakertekről és arról, hogy hogyan lehet ilyeneket létrehozni, az alábbi oldalakon sok hasznos információt találhatsz:
Mi köze az ételeinknek az állatok kihalásához?
Ha arról olvasunk a hírekben, hogy eltűnnek a fecskék, legtöbben elszomorodunk, mert szeretjük ezeket a csicsergő, villámgyorsan cikázó, emberközelben élő madarakat.
Az azonban már keveseknek jut eszébe, hogy a fecskék és más rovarevő madaraink eltűnésének köze lehet az élelmiszereinkhez, egészen pontosan ahhoz, hogy azokat milyen módszerekkel állítják elő.
A biológiai sokféleség csökkenésének a legfőbb okozója az ipari mezőgazdaság, amelyben a profit maximalizálása érdekében rengeteg műtrágyát és növényvédő szert használnak. Ezek elszennyezik a talajt és az élővizeket, ráadásul pusztítják a vadon élő növényeket és állatokat, hisz a növényvédő szerek nem tudnak különbséget tenni barát és ellenség között, így nemcsak a kártevőket pusztítják, hanem a hasznos élőlényeket is.
„Mérgezett alma”
Az utóbbi években egész Európában rohamosan nőtt a növényvédő szerek használata. Egy átlagos németországi almaültetvényt például 34-szer permeteznek le egyetlen tenyészidőszakban.
A legtöbb gazdálkodó a haszonnövényeit rutinszerűen többféle vegyszerrel kezeli ahelyett, hogy ezeket csak utolsó lehetőségként, a ritkán előforduló erős fertőzöttség esetén vetné be.
A növekvő vegyszerhasználat pedig szoros összefüggésben van a biodiverzitás csökkenésével.
Az Európai Unióban minden negyedik fajt (a fajok 24,5%-át) veszélyeztetnek a mezőgazdasági szennyvizek, melyekben nemcsak növényvédő szerek vannak, hanem nitrát- és foszfáttartalmú műtrágyák is.
Éppen most figyelhető meg az ízeltlábúak populációinak összeomlása egész Európában, amely egybeesik a különféle rovarevő fajok, mint például a fecskék és a seregélyek egyedszámának nagyarányú csökkenésével. Ugyanakkor a magevő szántóföldi madarak állományait a gyomirtó szerek veszélyeztetik azáltal, hogy meggátolják ezek szaporodását, eltűnnek a gyommagvak, így a madarak táplálékforrásai beszűkülnek.
A vegyszerek várható környezeti hatásait sokszor téves eredményeket adó matematikai modellezéssel számítják ki. Kimutatták például, hogy a javasolt dózisú gombaölő készítménnyel lepermetezett békaivadékok nagyon nagy számban elpusztulnak. Volt olyan termék is (a kereskedelmi forgalomban Headline néven kapható), amelynek javasolt dózisa 100%-os elhullást okozott egyetlen órán belül.
Toxikus koktél, megsokszorozott hatás
Ezek a vegyszerek és vegyszermaradványok megjelennek a táplálékunkban; tönkreteszik a talajt, a vizeinket és a levegőt; veszélyeztetnek számos létfontosságú ökoszisztéma-szolgáltatást, mint amilyen például a beporzás, a vizek természetes tisztulása, vagy a talaj termőképessége. Ráadásul nem csak ott szennyeznek, ahol használják őket. A növényvédő szerek a szél és a víz útján hatalmas távolságokra eljutnak. Az európai uniós szabályozás nem képes megelőzni a növényvédő szerek pusztító hatását, és nem tudja megvédeni környezetünket.
A Greenpeace álláspontja szerint nem az új növényvédő szerek fejlesztése a megoldás, hanem az ökológiai gazdálkodásra való átállás. Ahhoz azonban, hogy a jelenlegi, iparszerű mezőgazdaság elmozduljon ebbe az irányba, jelentős politikai és pénzügyi támogatásra van szükség. Sokat segíthet például az is, ha az egészséges és környezetbarát módon termelt ökoélelmiszereket nagyobb arányban beemelik a közétkeztetésbe, így a gazdáknak érdemes lenne erre átállniuk.
A Greenpeace Magyarország azért dolgozik, hogy mindez valóra váljon. Kérjük segíts te is, hogy kevesebb vegyszer kerüljön a környezetünkbe, és több egészséges élelmiszer a gyermekeink asztalára. https://okosmenza.hu/ Köszönjük!