Vegyszermaradványok az EU-s zöldségek és gyümölcsök felében

Az élelmiszereinkben található vegyszerek régóta komoly kockázatot jelentenek. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) évről évre publikálja az európai zöldségek és gyümölcsök növényvédőszermaradvány-vizsgálatainak összesített eredményeit. A 2015-ben közzétett jelentésükben 27 európai tagállamban, valamint Izlandon és Norvégiában elvégzett összesen 80 967 vizsgálattal 685 különböző növényvédő szer maradványát keresték. A Greenpeace konklúziója: az ipari-nagyüzemi mezőgazdaság nem tud meglenni szintetikus irtószerek nélkül, amelyek a környezet mellett ételünkben is megjelennek. A helyzet évek óta alig változik, így nincs okunk a nyugalomra.

Az EFSA-jelentés szerint a Magyarországon 2013-ban vett 2072 zöldség-, gyümölcs-, gabona- és egyéb növényi minta 51,7%-a vegyszermaradékoktól mentes volt. Azonban a minták 46,8%-a tartalmazott vegyszermaradékokat a határérték alatt, 1,5%-a pedig a határérték fölött. További 0,4%-ban nem engedélyezett hatóanyagot találtak. Az előírásoknak leginkább a borsó, a brokkoli és a csilipaprika mintái nem feleltek meg.

Az európai átlag szinte hajszálra ugyanilyen arányokat produkált: a minták 45,4%-a tartalmazott valamilyen vegyszermaradványt. Ezek a számok évről évre nagyjából változatlanok, vagy akár még növekednek is: míg a 2013-as mérések a minták 27%-ában találták egyszerre kettő- vagy többféle vegyszer maradványát, addig 2014-ben 28%, a 2017-ben közzétett 2015-ös adatok szerint pedig már 28,3% volt ugyanez az arány.

A növényvédőszer-maradványokra vonatkozó uniós határértékekről azt hihetnénk, azok az élelmiszer-biztonsághoz kapcsolódnak: hogy azok alatt nem káros, felettük pedig káros a vegyi anyagok jelenléte. Azonban még a legszigorúbb határértéknek megfelelés sem jelent semmiféle garanciát!

A laborokban végzett toxicitásvizsgálatok abból a feltételezésből indulnak ki, hogy elfogadható, netán elkerülhetetlen, hogy a növényvédő szerek kisebb mennyiségekben bejutnak az emberi szervezetbe. Azt azonban gyakran elfelejtik vizsgálni ezekben a tanulmányokban, hogy egy-egy anyag hosszú távú, folyamatos jelenléte mégis hatással lehet az emberi egészségre, dózistól függetlenül.

Nem mellesleg a növényvédő szerek uniós szabályozásának egységesítése során gyakran a legmagasabb határértéket írták elő az eredetileg szigorúbb országok számára is. És ha ez nem lenne elég, az említett 2072 magyarországi mintából 542-ben (a minták 26%-ában) volt egyszerre többféle vegyszermaradék is: egy almában egyenesen 11, két epermintában pedig 5 különböző szer volt jelen.

A peszticidek együttes hatásai sokkal súlyosabbak lehetnek, mint külön-külön nézve őket. Az EU mindeddig mégsem vizsgálta ezen „vegyianyag-koktélok” egészségügyi kockázatait.

Az uniós határértékekről való döntés folyamata, vagyis a kockázatértékelés nem életszerű helyzetet vesz kiindulópontnak. Teljes mértékben figyelmen kívül hagyja, hogy mind az emberek, mint az élővilág számos különféle vegyi anyag hatásának van kitéve, ráadásul folyamatosan. Emiatt a vegyszerek egészségünkre gyakorolt valós hatásait lényegében mindig alábecsülik.

Osztjuk a Pesticide Action Network felháborodását: az EFSA egy évtizede elmulasztott feladata, hogy olyan módszerekkel álljon elő, amelyek képesek a több szermaradvány együttes előfordulásának egészségügyi következményeit értékelni. (Lásd a 396/2005/EK uniós rendeletet.)

A Greenpeace álláspontja az, hogy a növényvédő szereket nem szabadna automatikusan és állandóan használni. A káros környezeti és egészségügyi következmények leginkább a vegyszermentes ökológiai gazdálkodási gyakorlatok elterjedésével kerülhetőek el. Ezért az uniós és állami támogatásokat is ebbe az irányba szükséges átterelni. Minél előbb és minél nagyobb mértékben, annál jobb Magyarországnak, egész Európának, és az egész világnak.