Szenvedélyes favadászok
Jól ismered a pszichológiai szaknyelvet? Meg tudod mondani, hogy mit jelent a dendrománia? Kleptomániáról, grafomániáról és üldözési mániáról biztos hallottál. De mi lehet a dendrománia?
A városi fák szerepe a hőszigetek elleni küzdelemben
Most, hogy a nyári hőség szép lassan egyre inkább felüti fejét, egyre többen húzódnak be a fák árnyékába. Sok magyar város lakossága szenved az aszfaltburkolatok és épületek okozta hősziget jelenségtől: a kánikulában a hőséget elviselhetetlennek érezzük. Az aszfalttal borított belvárosban ilyenkor a hőmérséklet érezhetően magasabb, mint a külvárosokban. A hőszigetek elleni legjobb védekezést a kiterjedt parkok, fasorok és egyéb zöldfelületek jelentik.
AngyalZÖLD, az angyalföldi önkormányzat zöld programja
Mikor március végén a Ferenciek terén rendezett minikonferenciára az egyik résztvevő összehajtható rollerével érkezett, majd bemutatkozott, hogy ő Gábor Péter, az AngyalZÖLD program koordinátora, már tudtam, hogy Budapest XIII. kerületében nem a szokványos módon bánnak a városi fákkal. A Közszolgáltató Zrt. Közterületi Divíziójának folyosótárgyalóján kávézás közben Helembai Mihály közgazdász végzettségű divizióvezető és Gábor Péter tájépítész, környezetgazdálkodási ágazatvezető magyarázzák a rendszerüket.
Hogyan jött létre a Városliget?
A közbeszédben sokszor úgy hivatkoznak a Városligetre, mint természeti környezetre, és közben nagyon kevesen tudják, hogy Budapest legfontosabb és legrégebbi városi nagyparkja teljes egészében emberkéz alkotta műegyüttes. Alkotói előre megfontoltan alakították úgy, mintha mindez a természet műve lenne.
Meddig él egy fa?
Örkény István legismertebb műve az Egyperces novellák, de Örkény nemcsak a rövid és csattanós groteszk műfajának volt a mestere. Nem egyperces, de tömör és titokzatos hangulatú novellája a Meddig él egy fa? Mindenki számára megrázó mű, ám nekünk, akik a fákra különösen figyelünk, azért is szép, mert szakszerűen ír a facsemete-kertészetről és általában a fákról.
Budapest legöregebb városi fája
1789-ben nem csak a nagy francia forradalom tört ki, hanem Pesten is forradalom történt: elültették a városban az első fasort. Az addig középkori hangulatú városnak a lassú polgárosodás útjára lépve igénye támadt arra, hogy dunai korzót, sétateret hozzon létre. A fasort akácból, a korszak egyik slágernövényéből hozták létre.
Elolvasom