Milyen karácsonyfát vegyünk?

Az ünnepek közeledtével gyakran felvetődnek a karácsonyfával kapcsolatos környezetvédelmi szempontú kérdések is. Milyen karácsonyfát szerezzünk be? Kivágott fenyőfát, gyökeres fenyőt vagy műanyagot? Környezeti szempontból melyik a jobb megoldás?

Magyarországi fenyőerdők

Ma Magyarországon az árusított fenyőfák nem az erdőből kerülnek ki, hanem termesztik őket. Természetvédelmi szempontból az őshonos erdőtársulások az igazán értékesek. Gyerekkorunk karácsonyfája, a lucfenyő nem őshonos.

Hazai fenyőnek az erdeifenyő mondható, amely a Nyugat-Dunántúlon őshonos, illetve egyes tudósok szerint a Bakonyalján is. Ugyan vannak más örökzöldjeink is (a boróka vagy éppen a mérgező tiszafa), de ezek nem alkalmasak karácsonyfának.

Persze az sem lenne jó, ha az erdőterületre ültetett fenyveseket vagy a parkok fenyőit vágnák ki karácsonyfáknak, de ez szerencsére nem is jellemző – emiatt tehát nem kell aggódnunk a faválasztáskor.

Karácsonyfa-termesztés

A karácsonyfa nevelése ugyanolyan jellegű mezőgazdasági tevékenység, mint a kukorica vagy burgonya termesztése, csak nem lehet minden évben betakarítani a termést.

Környezeti hatása persze ennek is van. A karácsonyfa-ültetvényt nemcsak kézzel kapálják, de a sorközöket géppel is. Évente többször gyomirtó szerrel permetezik; van, aki még műtrágyázza is a talajt. Eladni 4-8 éves, 1-3 méter magas fenyőket szoktak.

Karácsonyfa-termesztés ma Magyarországon nagyrészt Zala, Somogy és Vas megye néhány településén zajlik. A karácsonyfa-ültetvények területe az országban összesen 1500-2000 hektár, ez nagyjából egy 4×4 kilométeres területnek felel meg. A képes magazinok riporterei leggyakrabban a 600 fős népességű Surd községbe látogatnak el, ahol a hazai karácsonyfák 60%-át termesztik.

Kidobott karácsonyfák

Ha elkészítenénk egy alapos életútelemzést, akkor nemcsak a piacokra történő szállítással kellene foglalkozni, de a hulladék elhelyezésével is. Minden télen óriási össztérfogatú tűlevelű fa kerül az utcákra, és mindeddig nem nagyon tudták megoldani, hogy mit kezdjenek vele.

Az 1990-es évek elején Budapesten elindult az Angyallátta komposzt nevű akció, amelynek során a begyűjtött karácsonyfákat ledarálták és komposztálták. A tűlevelek savas kémhatása azonban nehézséget jelentett. Néhány évig folyt a karácsonyfák komposztálása, azóta a fővárosban a karácsonyfák ismét a hulladékégetőbe kerülnek. Egy két évvel ezelőtti nagyszerű összefoglaló cikk szerint Sopronban és Győrött a kidobott karácsonyfákat felaprítják, és a darálékot talajtakarónak használják.

Milyen fenyőfajt lehet vásárolni?

A Magyarországon piacra kerülő vágott fenyőfa döntő többsége általában három fenyőfajhoz tartozik: ezek a lucfenyő, az ezüstfenyő, illetve a (gyakran normandfenyőnek is hívott) Nordmann-fenyő. Ez utóbbi a legdrágább és legnépszerűbb, mivel látványos és tartós.

Bár neve alapján északinak hihetnénk, valójában nem onnan származik. Egy Alexander von Nordmann nevű finn biológus egy kaukázusi expedíción írta le a (magyar nevén) kaukázusi jegenyefenyőt: így lett a faj tudományos neve Abies nordmanniana.

Környezeti „hatásvizsgálatunk” szempontjából az a lényeges, hogy nálunk óriási mennyiségben árulnak Dániában termesztett Nordmann-fenyőt. Aki ragaszkodik a kaukázusi fenyőhöz, és figyel a környezeti szempontokra, annak javaslom, hogy kérdezze meg az árust, hogy honnan származik a fája: a belföldiekkel szemben a Dániából érkező fák ellen szól a nagy távolságú, környezetszennyező szállításuk.

Ami a városon belüli fuvarozást illeti, erre is vannak izgalmas kezdeményezések. Budapesten például van olyan bringás teherszállító, akiktől néhány kattintással lehet karácsonyfát rendelni.

A gyökeres fával törődni kell!

Környezetvédő körökben népszerűek a gyökeres fenyők. A mellette szóló érvek egyértelműek: a cserépbe ültetett fenyő több évig használható, szolgálati ideje végén pedig a kert dísze lesz.

Ugyanakkor ez a fajta fa rengeteg gondoskodást igényel. Már a beszerzésüknél is nagyon figyelmesnek kell lenni, hiszen ha nem megfelelő a fa gyökérzete, akkor a karácsonyt talán megéli, de hosszú távú terveink nem lehetnek vele. Ezért fontos, hogy gyökeres fenyőt csak kertészetből vásároljunk!

„Több hetes edzés karácsony előtt”, „a szobában távol legyen a fűtőtesttől”, „rendszeres locsolás”, „legfeljebb 10 napig maradjon a szobában”, „fokozatos hidegbe szoktatás”, ezek csak a legegyszerűbb tanácsok. Mindenképpen járj utána alaposabban is, ha ilyen fát választasz!

Zöld-e a műfenyő?

Műanyag fenyőt vásárolni igazán környezetkímélő dolognak tűnik elsőre. Hiszen így elég csak egyetlen fát venni, és onnantól minden évben ugyanazt lehet használni, nemde?

Észak-Amerikában nagyon elterjedtek a műanyag karácsonyfák. 2010-ben az USA-ban már 50 millióra becsülték a műanyag karácsonyfák számát, míg az eladott valódi fenyők száma csak 30 millió volt.

Egy 2009-es kutatás szerint azonban – amelyben az üvegházhatású gázok kibocsátását, az erőforrások felhasználását és az egészségügyi hatásokat vizsgálták – legalább 20 évig kellene használni a műanyag fenyőfát ahhoz, hogy környezetkímélőbb legyen, mint a vágott fenyőfa. Ennél a mesterséges fenyőfákat sokkal hamarabb kidobják.

A műfenyőket nagyon rosszul lehet újrahasznosítani: általában a hulladéklerakókra kerülnek. Tehát a mai szokások mellett a vágott fa környezetileg jobb megoldást jelent, mint a műanyag fenyő. Ugyan az elemzés Kanadára vonatkozóan készült, de valószínűleg Magyarországon is hasonló eredményt kapnánk.

Az elemzést készítő, fenntarthatósággal foglalkozó kanadai cég vezetője szerint a karácsonyfa – legyen akár évente vágott fa, akár több évig használt műanyag – nagyon kis részét teszi ki a fogyasztói életmódunkból adódó teljes környezetterhelésünknek. Tehát zöld szemléletünket karácsony mellett az év többi időszakában is érdemes elővennünk!

Alternatív megoldás

Manapság egyre nagyobb teret hódítanak az úgynevezett alternatív karácsonyfák. Ezek legtöbbször hétköznapi tárgyakból, hulladékból vagy karácsonyi díszekből készülnek.

Van, aki környezetvédelmi szempontból választja ezt a lehetőséget, van aki a karácsonnyal járó anyagi terhek csökkentése miatt, más helytakarékosságból vagy egyszerűen kreatív dekorációra vágyik.

A legjobb az egészben, hogy semmit nem kell vennünk hozzá, így hulladékot sem termelünk vele. Ráadásul kellemes ünnepi ráhangolódás lehet a családdal közösen megépíteni a megálmodott alternatív fát. Egy könyvtárban tavaly például nagy méretű könyvekből készül stílusos és kreatív karácsonyfa. Az interneten kutakodva számos ötletes megoldással találkozhatunk, amelyeket saját ízlésünkhöz és energiánkhoz igazítva szép és környezettudatos dekorációkként valósíthatunk meg.