Üdvözlünk a honlapon, és köszönjük érdeklődésed a méhek védelme iránt!
Csípem a méheket! kampányunk 2017. január végén lezárult. A kampányról és a kihelyezett méhmenedékekről lejjebb görgetve találhatsz információt. Ha tovább olvasnál a méhekről és más beporzókról, nézd meg az Érdekességek és a Blog menüpontokat.
Hamarosan újabb adománygyűjtő akcióval jelentkezünk, addig is kövesd a Greenpeace tevékenységét honlapunkon, vagy iratkozz fel leveleinkre!
A program célja, hogy az újév kezdetéig
100 méhmenedéket helyezzünk ki az ország különböző területein,
ezzel segítve a méhecskék életben maradását és szaporodását.
Segítségetekkel eddig a következő településekre került ki méhmenedék

Gödöllő
Budapest, Városliget
Bakonynána, Vadalmás-rét
Nyíregyháza-Sóstó
Budapest, Rózsadomb
Szada
Szada
Leányfalu
Veresegyház
Kosd
Szokolya
Kulcs
Üllő
Budapest, 16. kerület, Rádió u.
Budapest, 16. kerület, Bökényföldi út
Csákvár
Szabadifürdő
Budapest, 14. kerület, Zászlós u.
Budapest, Újpest
Magyarcsanád
Budapest, Soroksár
Gyál
Ócsa
Kérdésed merült fel? Megválaszoljuk!
Miért olyan fontosak a méhek?
A méhek jelentősége a modern mezőgazdaságban éppolyan fontos, mint a természetes ökoszisztémákban. Méhek porozzák be a Föld 100 leggyakoribb gabonanövényének 70%-át, a zöldségfélék közül pedig csak Európában 4000 faj léte függ a munkájuktól. Legyen szó akár cseresznyéről, paradicsomról vagy müzliről, méhek nélkül nem jutnál hozzá ezekhez a finomságokhoz, és rengeteg más, alapvető ételhez sem.
A méhek azonban óriási veszélyben vannak. A klímaváltozás, a monokulturális gazdálkodás és a méhgyilkos növényvédő szerek alkalmazása miatt rohamosan pusztulnak a méhecskék. A Greenpeace hét olyan, általánosan használt növényvédő szert azonosított, amely kiemelten veszélyezteti a méheket. Elértük, hogy ezek közül egyet teljesen betiltsanak, másik három használatát pedig határozatlan időre korlátozzák. De nem állunk meg itt: azért dolgozunk, hogy a Te segítségeddel az összes méhgyilkos vegyszer használatát megállítsuk.
Valóban nincs esélye a méheknek egyedül?
A háziméheknek nincs. Több mint 25 000 méhfaj él a Földön, melyek kiemelkedő jelentőséggel bírnak, hiszen a rovarbeporzású növények mintegy 80%-át méhek porozzák be. Vannak közöttük olyanok, amelyek magányosak és vannak olyanok is (például a házi mézelő méh), amelyek méhcsaládban élnek. Utóbbiakat méhészek is tenyésztik, így az általános mennyiséget tekintve az egyik legjelentősebb beporzó rovarok.
Ugyanakkor vannak olyan növényfajok, amely csak egy-egy speciális beporzó faj tevékenységének köszönhetően szaporodnak: például a burgonya virágzatát leginkább poszméhek porozzák be. A háziméh olyan nagy méhcsaládokban él, ahol az egyedek többsége nem szaporodik, hanem rokonait támogatja a szaporodásban. Nyár közepén egy egészséges méhcsalád akár 50 000-80 000 egyedből áll. Nekik valóban nincs esélyük egyedül. Ha bővebben érdekel a téma, ide kattintva találsz információkat.
Mi az a méhmenedék és miért fontos?
A méhmenedék egy természetes anyagokból készült kis építmény, amely biztonságos szaporodási és áttelelési lehetőséget kínál a magányosan élő méheknek, és más hasznos rovarféléknek. Örökbefogadási akciónk célja, hogy minél több méhmenedéket helyezzünk ki szerte az országban.
A házi méhekkel ellentétben a legtöbb méhfaj egyedei nem családban, hanem magányosan élnek. Mivel rengeteg haszonnövény beporzását ők végzik, megóvásuk éppoly fontos, mint a házi méheké. A méhmenedékek nekik kínálnak biztonságos búvóhelyet, így örökbefogadási akciónk keretein belül az ő túlélésükért folytatott küzdelemben is részt vehetsz.
Mennyire különbözik a méhmenedék a kaptártól?
A méhkaptár általában doboz vagy láda alakú építmény, fiókokkal, tisztítható tálcával, különböző rekeszekkel, esetleg műléppel ellátva. Ebben élnek az ember által is tenyésztett házi mézelő méhek. A méhmenedék sokféle alakú lehet, és alapanyagában is nagyon változatos. Használhatunk hozzá például bambuszt, faágakat, kérget, vagy régi deszkákat.
A méhmenedék elsősorban nem a házi méheket szolgálja, hanem a magányos méheknek ad otthont, segíthet: a kőművesméheken, a levélvágó méheken vagy akár a bundásméheken is. Mivel vannak olyan növényfajok, melyek termőre fordulásukat nem a házi mézelő méheknek, hanem más beporzó rovaroknak köszönhetik, ezért egyre több gazda telepít hasonló méhmenedéket földjei közelébe.
Milyen rovarok költözhetnek be a méhmenedékbe?
Elsősorban magányos méhekre számíthatunk. A legtöbb méhfaj példányai magányosan élnek, nem méhcsaládban. Ezeknél a méheknél minden nőstény termékeny, és mindegyik maga építi a fészkét.
Elsőként valószínűleg a kőművesméhek érkeznek majd, akik sárral és levelekkel falazzák be utódaikat, hogy azok a kiválasztott lakosztályokban, védett helyen fejlődhessenek. Várhatóak még bundásméhek és más hasznos rovarok, például lepkék vagy katicák is. A katicabogár levéltetvekkel táplálkozik, így a vegyszerek helyett ő is megtisztíthatja kerti gyümölcsfáinkat e kártevőktől.
Mikor és hova kerülnek kihelyezésre a méhmenedékek?
Minden 250. méhecske örökbefogadás után kihelyezünk egy méhmenedéket szerte az ország zöldterületein. A menedékek kihelyezését itt az oldalunkon, a Blog menüpont alatt követheted nyomon.
Mennyire lesznek biztonságban a méhmenedék lakói?
Minden méhmenedéket úgy helyezünk majd ki, hogy ügyelünk a leendő lakók biztonságára. Széltől és esőtől lehetőleg védett helyre tesszük, figyelünk a tájolásra, valamint arra, hogy legyen megfelelő táplálkozóterület a közelben. Persze így is előfordulhat, hogy rovarevő madarak – például harkályok – megpróbálják megdézsmálni a méhmenedéket, amely olyan számukra, mint egy vendéglő. A kockázatot azonban lehet csökkenteni, a harkályoktól például egy csirkehálóval meg lehet védeni az építményt.
Biztonságos a méhmenedék közelében tartózkodni? Nem fognak megcsípni a rovarok?
Ha nem zavarjuk, zaklatjuk őket, akkor nem. Csendben, nyugodtan megfigyelhetjük életmódjukat, szokásaikat, de ne piszkáljuk őket. Mindenképpen célszerű viszont a méhmenedéket házi kedvenceink számára nem elérhető magasságba tenni. Elméletileg nem nagyobb az esélye a rovarcsípésnek, mintha bármilyen mezőn sétálnánk, vagy a kertben szaladgálnánk. A magányos méhek ráadásul általában sokkal nyugodtabbak, mint a házi mézelő méh.
Mit jelent a beporzás?
A beporzás vagy megporzás a virágos növények szaporodásához szükséges mozzanat. A hímivarsejteket tartalmazó virágpor beporzás útján jut el a nyitvatermőknél a magkezdemény csúcsára (például a fenyők esetében), vagy a zárvatermőknél a bibére (a bibét jól láthatod mondjuk egy tulipán közepén). A megporzás történhet szél és víz útján is, sőt a trópusokon vannak olyan növények, amelyeket denevérek vagy madarak poroznak meg. A mérsékelt éghajlaton azonban a megporzás zömét rovarok végzik. Nélkülük nem, vagy csak alig lenne termés a gyümölcsfákon, és nem lennének változatos zöldségek sem.
Milyen növények függnek a beporzóktól?
Csak Európában 4000 zöldségfajta léte függ a virágbeporzók munkájától, de a gyümölcsfáink nagy része is olyan, amelynek szüksége van a megporzást végző rovarokra. A cseresznyét, meggyet, epret, paradicsomot, almát, körtét, mandulát, napraforgót, búzát, rizst, kukoricát, és még rengeteg más rendszeresen fogyasztott növényt a méhek teszik termővé. A termesztésbe vont növények mellett a vadon élő növények 90%-a is rovarmegporzás útján szaporodik.
Milyen gazdasági jelentősége van a beporzásnak?
A legújabb becslések szerint a rovarbeporzás globálisan 265 milliárd euró gazdasági hasznot termel, az
európai mezőgazdaság számára évente 22 milliárd euró értéket teremtenek. Azonban ha a rovarbeporzás megszűnne, valószínűleg képtelenség lenne helyettesíteni bármilyen más módszerrel. Méhek porozzák be a Föld 100 leggyakoribb gabonanövényének 70%-át, melyek az emberiség élelmezésének 90%-át biztosítják. Minden harmadik falat étel, amelyet megeszünk, a rovarmegporzástól függ.
Mihez kezdenek a beporzók a városban?
Azt gondolhatnánk, hogy a város nem ideális élőhely a beporzó rovarok számára. A rengeteg épület és betonozott terület között nem találnak megfelelő menedéket, a zöldfelületek pedig általában túl üresek és többnyire kietlenek számukra. A városi méhészet nemzetközi tapasztalata azonban meglepő. A (főként a közlekedés okozta) légszennyezéssel terhelt környezet és a városi parkokban, kertvárosi övezetben található táplálék még ezekkel együtt is kedvezőbb is lehet a méheknek, mint a vidék, amelyet vegyszerintenzív, az egykor sokféle tájat monokulturás növénytáblává alakító nagyüzemi mezőgazdasági módszerek sújtanak.
A vadon élő beporzó rovarok vészesen fogyatkoznak az egész világon. Nálunk is. Emiatt fontos, hogy a városban is próbáljunk megfelelő élőhelyet biztosítani a beporzók számára. Ők évszázadokkal ezelőtt szinte velünk együtt éltek: a vályogház falába vagy nádtetős tetejébe fészkeltek. Mára a helyzet megváltozott, építkezési módjaink kedvezőtlenebbek számukra. Ha méhmenedékeket helyezünk ki olyan területekre, ahol van virágzó sövény, kiskert, közösségi kert, vagy változatos növényekkel telepített park, máris segítettünk. A beporzást végző rovarok az egészséges ökoszisztémák kulcsfontosságú tagjai. Ha a városban is szeretnénk egészséges természeti környezetet – tiszta levegőt, fákat, virágokat és paradicsomot az erkélyen –, akkor nem feledkezhetünk meg a rovarokról.
Házilag is építhető, készíthető méhmenedék?
Igen, természetesen! Számos kreatív ötletet találsz majd, ha fotókat keresel az interneten ezekkel a kulcsszavakkal:„bug hotel”, „bee hotel”, „insect hotel”, „rovarhotel”, „rovarvárta”, „méhhotel”.
Ne aggódj, a siker garantált: bármilyen méhmenedéket is csinálsz, kis idő elteltével be fognak költözni a rovarok. A legegyszerűbb, ha egy, már nem élő fadarabba fúrógéppel különböző méretű lyukakat fúrsz, és kihelyezed azt a természetbe. Növelhető a siker, ha a kertben nemcsak rövidre vágott gyep, tuja és klórozott vizű medence van, hanem a hasznos rovarok számára táplálkozási lehetőségek és búvóhelyek is.
Mit jelent egy méhecske örökbe fogadása?
A jelképes örökbefogadás egy támogatási forma, mellyel abban segítesz nekünk, hogy méhek és más beporzók védelmében folytatott kampányunkat folytathassuk. A Greenpeace-nél eddig hét olyan általánosan elterjedt vegyszert azonosítottunk, amelyek kiemelten veszélyesek a beporzókra. Egy év alatt elértük, hogy a hét legveszélyesebb szerből egyet betiltson, három használatát korlátozza az Európai Bizottság.
A cél, hogy a többi méhgyilkos vegyszer használatát is beszüntessük, és az emberiség olyan módon termeljen élelmet magának, amely nem pusztítja el az élővilágot, a méheket. Ehhez a munkához szükségünk van támogatókra. Minden méhecske és minden forint számít!
Biztonságos ezen a honlapon keresztül pénzt utalni?
Teljesen biztonságos. Adományod az Adyen nevű nemzetközi pénzügyi szolgáltató oldalán keresztül jut el hozzánk. Az Adyen tevékenységére a nemzetközi pénzintézetekre vonatkozó szigorú szabályok vonatkoznak. Amint kitöltöd az adataidat, a bankkártyádról automatikusan elindul a támogatásod. A Greenpeace a kártyádról, illetve a mögötte álló számlád adatairól, számáról, kódjairól semmilyen formában nem szerez tudomást, azokba betekintést nem nyerhet. Ha többet szeretnél tudni adatvédelmünkről, látogass el ahttp://www.greenpeace.org/hungary/hu/rolunk/Adatvedelmi-tajekoztato/ oldalra.
Mire költi a Greenpeace az adományokat?
A méhek védelméért és az ökológiai gazdálkodás népszerűsítéséért folytatott többéves kampányban a támogatások széleskörűen hasznosulnak. Ezen adományokat a Greenpeace többek között a következőkre fordítja:
- tanulmányok elkészítésére (Méhpusztulás, A méhek terhe, Neonikotinoid-kisokos stb.),
- mintavételekre és azok laboratóriumi vizsgálatára,
- szakmai előadások, konferenciák szervezésére,
- oktatóanyagok készítésére, terjesztésére,
- méhmenedékek készítésére és kihelyezésére.